Digitális szemfáradtság és a kék fény

Szemegészség és a számítógépes látás szindróma

Neked mennyi a képernyőidőd? A számítógépes látás szindróma (másik nevén digitális szemfáradtság), egy olyan tünetegyüttes neve, ami szemfáradtságot, szemszárazságot, homályos látást, szemeink korai öregedését, fejfájást, nyak- és vállfájdalmat idéz elő.  A kiváltó ok, a digitális eszközeink előtt eltöltött magas óraszám (számítógép, táblagép, okostelefon, e-book olvasó, tv), melyhez szemeink nem igazán tudtak ilyen rövid idő alatt kellőképp alkalmazkodni.

Szemeink és a távolba nézés

Régen sokkal többet kellett a távolba néznünk, mert ez nélkülözhetetlen volt a természetben való biztonságos tartózkodáshoz. A távolba nézéshez a szemünkben lévő szemlencsének laposabbnak kell lennie, amit szemeink belsejében lévő apró izmok segítségével tudunk megtenni. A laposabb lencse kisebb mértékben töri meg a fényt, ezért a messzebb lévő képet tisztán látjuk. A távolra nézés közben szemeink tehát ellazulnak és ami még fontos, hogy kevés energiát igényelnek.

Digitális szemfáradtság

A szünet nélküli számítógép vagy telefon használat közelre látásához azonban nagyobb energia és nagyobb törőerő kell. Így amikor digitális eszközeink előtt fókuszálunk a szemlencsék domborúbbá válnak, hogy jobban megtörjék a fényt. Ilyenkor a szemekben a kis sugárizmok összehúzódnak, vagyis megrövidülnek, hogy domborúbbá tegyék a lencsét. A ma embere 10-13 órás képernyő idővel is rendelkezik.

Digitális szemfáradtság

Szemeink öregedése természetes

Valójában ahogy öregszünk a szemlencse rugalmassága egyre inkább csökken és ez egy természetes folyamat. Ugyanakkor a digitális eszközeink előtt eltöltött idő miatt, szemeink természetes öregedési folyamata egyre fiatalabb korban indul el, és sokkal gyorsabb a romlás mértéke is, mint régen. Ezt tapasztalható akkor, amikor a közeli betűkre való fókuszálás képessége csökken. Ilyenkor ahhoz, hogy például el tudjuk olvasni egy termék címkéjét távolabb kell nyújtanunk kezeinket. 

Ez ellen természetesen tudunk tenni, például azzal, hogy a nap folyamán váltogatjuk a közelre és távolra történő nézést, hogy a szemlencse egyszer laposabbá, egyszer domborúbbá váljon, ami megőrzi a lencse rugalmasságát.

Nincs pislogás, csak merev nézés órákon át

A számítógép képernyőjére való fókuszálás érdekében a szem egész napon keresztüli mozdulatlanul tartásában részt vevő izmok közül a folyamatosan összehúzott állapotban lévők egy idő után megrövidülnek, a folyamatosan nyújtott állapotban tartottak pedig megnyúlnak, ami szó szerint megváltoztathatja a szemgolyó alakját, negatívan befolyásolva látásunkat.

Közelre nézéskor (pl. számítógép képernyője) a természetes pislogás gyakorisága lecsökken. Ez amiatt van, mert ilyenkor erősen koncentrálsz arra, amit nézel, és akármennyire is rövid időre, de a pislogás ezt megszakítaná és megzavarná.

Az emberek percenként átlagosan 15-ször pislognak, ami a rendszeresen képernyő előtt dolgozók esetében akár percenként 5-re is lecsökkenhet.

Nincs pislogás, csak merev nézés órákon át

Digitális eszközök és kék fény

A képernyő idők okozta merev nézés azonban nem csak a lencséket károsítják. A digitális eszközöknek órákon keresztül való nézésekor rövid hullámhosszúságú kék fénynek is ki vagyunk téve, ami szintén károsítja szemeinket. És ez még jobban felerősödik, ha a digitális eszközök használata közben gyenge a környezeti megvilágítás, mert az több kék fény bejutását teszi lehetővé. A kék fény a makula, azaz az éleslátás helyét, a sárgafoltot károsítja, ahol oxidációs stresszt idéz elő.

A kék fény csökkentheti a kontrasztot, ami homályos és kettős látást, fejfájást és fényérzékenységet okozhat és felgyorsítja szemeink öregedését. Ráadásul a digitális eszközök lefekvéshez közeli használatából eredő kék fény, az alváshoz nélkülözhetetlen melatonin hormon termelődését is ellehetetleníti, ami alvászavarokat idéz elő.

Digitális szemfáradtság és kék fénynek való kitettség esetén, növeld a lutein szinted!

A kék fény és a digitális szemfáradtság ellen a legfontosabb lépés a makula pigmentsűrűségének megőrzése. Ebben segít a lutein napi szintű pótlása.

A lutein egy olyan karotinoid, amit kizárólag szemeink sárgafoltjában, az éleslátás helyén találunk meg nagy mennyiségben. A lutein bevitele jelentősen javítja a makuláris pigmentsűrűséget és a látás tisztaságát. Egy magas minőségű lutein a vérből közvetlenül a sárgafoltban szívódik fel és megnöveli két másik fontos makulapigment; a zeaxantin és a mezo-zeaxantin plazma szintjét is, a makula védelmére.

»»» Nézd meg a lutein legjobban hasznosuló formáját ide kattintva!

Digitális eszközök és kék fény

Tudtad, hogy….?

1.      Szemeink belsejében egy melanin nevű pigment található, ami ugyanazon pigment, ami bőrünk és hajunk színét is adja

A melanin jelenti a természet egyik megoldását a káros fény problémájára. A fekete vagy barna szemű egyének szemében ebből a napsugarak káros hatását blokkoló anyagból több található, míg a kék, zöld vagy mogyoróbarna szín esetében ez kevesebb. Az utóbbi 3 valamelyikével rendelkezők így jobban ki vannak téve a napfény károsító hatásának, ha nem viselnek napszemüveget erős fényviszonyok között.

Negyvenéves korunkra szemünk eredeti melanin tartalmának kb. 15%-a, ötvenéves korunkra pedig 25%-a elvész.

A lutein sárga színű pigment anyag a makulában, ami úgy védi a szemeinket a szabad gyökök, kék fény és UV káros hatásaival szemben, mint egy belső napszemüveg. Ha kék, zöld vagy mogyoróbarna a szemed színe, akkor kevesebb a természetes pigment a szemedben, így még több luteinre van szükséged.

2.      Valójában nem a szemeinkkel, hanem az agyunkkal látunk. Ha az agyunk nem fordítaná meg a képet, fejjel lefelé látnánk a világot.

A szemeid valójában agyad két darabkája, melyek a fejlődés során csak kitolódtak az agykoponyádból, tehát nem csak összeköttetésben állnak az aggyal (mindkét szemünket több, mint 1 millió ideg köti össze vele), hanem ők maguk is annak részei.

Amikor megnézünk egy virágot, a virágról visszaverődő fényt szemeink a szemlencsén keresztül a retinára gyűjtik, majd a látóidegen keresztül továbbítják a képet az agynak, ahol a feldolgozás valójában megtörténik. A szem hátsó felszínén lévő retinát elérő kép fejjel lefelé áll, amit az agy fordít vissza. Az agy értékeli és értelmezi, majd kialakítja azt a képet, amit végül látunk. Bár nagyon ritka betegség, Szerbiában él egy nő, aki fejjel lefelé látja a világot, mert agya nem fordítja vissza a képet arról, amit lát.

A retina nagy mennyiségű szelént tartalmaz, így alacsony szintje károsító hatással van rá. A lutein a vérből kifejezetten a retina egyik nevezetes pontjába, a sárgafoltba szívódik fel.

»»» Még több információ a luteinről és a szem további vitaminjairól, ide kattintva.