K2-vitamin: a csontoknak és az ereknek

K2-vitamin, a csontok és az érfalak védelmezője

A K-vitamin fontosságáról már sok szó esett, főként a véralvadás kapcsán. Azonban a kevésbé ismert K2-vitamin ennél sokkal többre képes: segít megőrizni csontjaink szilárdságát, miközben védi az érrendszert a meszesedéstől. Miközben a csontritkulás és az érelmeszesedés különálló problémának tűnhetnek, valójában ugyanannak az élettani szabályozásnak, a kalcium-anyagcserének a zavarai. A K2-vitamin épp ezt a szabályozást segít optimalizálni.

A modern étrend és életmód hatására sok ember szenved K2-vitamin-hiányban, anélkül, hogy erről tudomása lenne. Pedig az elmúlt évtizedek kutatásai alapján a K2 nemcsak fontos, hanem nélkülözhetetlen a hosszú távú csont- és érrendszeri egészség szempontjából (Beulens et al., 2013).

A K2 szerepe a csontanyagcserében

Mi az a K2-vitamin?

A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amelynek két fő típusa van:

• K1-vitamin (filokinon), amely a véralvadásban játszik szerepet,
• K2-vitamin (menakinon), amely elsősorban a csontok és az erek egészségéért felelős.

Bár mindkettő K-vitamin, teljesen más szerepeik vannak a szervezetben. A K2-vitamin segít abban, hogy a kalcium a megfelelő helyre, a csontokba  kerüljön, és ne rakódjon le az erek falában.

Szervezetünk bizonyos mennyiségű K2-vitamint elő tud állítani a vastagbélben található baktériumok segítségével, de ez általában nem elegendő a szükségletek fedezésére(Shea & Booth, 2016). Ráadásul a modern étrendben kevés olyan étel van, amely természetes forrása lenne a K2-vitaminnak, így sok ember nem jut belőle elegendőhöz.

A K2-vitamin szerepe a csontanyagcserében

A csontok nem statikus, élettelen struktúrák, hanem folyamatosan újjáépülnek és lebomlanak. Ebben a folyamatban különböző vitaminok és ásványi anyagok működnek együtt, például a D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, a kalcium pedig a csontok legfontosabb építőköve. De van egy kevésbé ismert, ám kulcsfontosságú szereplő: a K2-vitamin.

A K2-vitamin aktiválja az osteocalcin nevű fehérjét, amelynek feladata, hogy a kalciumot a csontmátrixba juttassa, vagyis oda, ahol valóban szükség van rá (Kidd, 2010). Ha nincs elegendő K2-vitamin, az osteocalcin nem aktiválódik, így a kalcium nem épül be hatékonyan a csontokba – ehelyett a vérben kering, és akár az erek falában is lerakódhat.

Ez azt jelenti, hogy K2-vitamin hiányában a szervezet nem tudja jól hasznosítani a kalciumot, és ez hosszú távon hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához, különösen a menopauza után lévő nőknél és az idősebb férfiaknál.

Egy japán vizsgálatban például kimutatták, hogy napi 45 mg MK-4 típusú K2-vitamin 12 hónapon át történő szedése szignifikánsan csökkentette a csonttörések számát, különösen a csípőtáji törésekét (Iwamoto et al., 2006). Más tanulmányokban az MK-7 típusú K2-vitaminról is kimutatták, hogy javítja a csontsűrűséget és csökkenti a csontlebontást (Knapen et al., 2013).

Az érrendszer és a K2 kapcsolata

K2-vitamin az érrendszer védelmében

Nemcsak a csontjaink, hanem az érrendszerünk is profitál a megfelelő K2-vitamin-ellátottságból. Ennek oka, hogy a K2-vitamin egy másik fontos fehérjét is aktivál: a Matrix Gla-proteint (MGP), amelynek szerepe, hogy megakadályozza a kalcium lerakódását az erek falában (Schurgers et al., 2008). Más szóval: a K2-vitamin segít „elvezetni” a kalciumot az erektől, és a csontokhoz „irányítani”.

Ha a K2-vitamin hiányzik, az MGP inaktív marad, így a kalcium elkezdhet lerakódni az érfalakban, ami érelmeszesedéshez (arterioszklerózis) vezethet. Ez hosszú távon komoly kockázatot jelent a szívroham és szélütés (stroke) szempontjából is.

Egy nagy léptékű, holland vizsgálatban, amely több mint 4500 idős felnőttet követett nyomon, azt találták, hogy a magasabb K2-vitamin-bevitel jelentősen csökkentette az aortameszesedés mértékét, valamint a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát is (Geleijnse et al., 2004).

Ráadásul a K2-vitamin nem csak megelőzésre alkalmas. Bizonyos tanulmányok szerint a már kialakult meszesedés lassítása is lehetséges megfelelő mennyiségű MK-7 bevitelével, különösen akkor, ha D-vitaminnal együtt alkalmazzák (Beulens et al., 2013).

A csontok egészsége

K2-vitamin, kalcium és D-vitamin, egyensúlyban a csontokért és az erekért

A kalcium, a D-vitamin és a K2-vitamin szoros együttműködésben vesz részt a csontok felépítésében, és ha az egyensúly felborul közöttük, az nemcsak hatástalanná, hanem akár veszélyessé is válhat.

A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását a bélrendszerből a véráramba. A kalcium ezek után beépülhetne a csontokba, de ehhez szükség van a K2-vitaminra, amely aktiválja azokat a fehérjéket (például osteocalcin és MGP), amelyek megmondják a kalciumnak, hova menjen.

Ha a D-vitamin és kalcium szint magas, de a K2-vitamin szint alacsony, akkor előfordulhat, hogy a kalcium nem a csontokba, hanem a lágy szövetekbe (pl. érfalakba, vesékbe) rakódik le. Ezt a jelenséget hívják „kalcium-paradoxonnak”(Kidd, 2010). A szervezet elvileg elegendő kalciummal rendelkezik, mégis kialakulhat csontritkulás és érelmeszesedés egyszerre, mivel a kalcium nem oda kerül, ahová kellene.

Ezért van az, hogy a legfrissebb tudományos ajánlások szerint nem elég csak D-vitamint és kalciumot pótolni, szükség van a K2-vitamin egyidejű bevitelére is, különösen idősebb korban, vagy ha valaki étrend-kiegészítőket szed (Van Ballegooijen et al., 2017).

A K2 és D-vitamin szinergiában működik, vagyis egymás hatását erősítik. Együtt segítik, hogy a kalcium oda épüljön be, ahol szükség van rá, és ne okozzon kárt máshol.

Hiányállapot és kockázati tényezők

A modern nyugati étrendben sok ember nem jut belőle elegendőhöz. A legjobb természetes forrásai ugyanis fermentált (erjesztett) élelmiszerek, mint például a natto (japán szójakészítmény), egyes sajtok (pl. Brie, Gouda), vagy a savanyított zöldségek. Ezek azonban ritkán szerepelnek a mindennapi étrendben (Vermeer, 2012).

Ezen kívül a szervezet bélbaktériumai is képesek bizonyos mennyiségű K2-t előállítani, de ez a mennyiség nem mindig elegendő, különösen antibiotikum-kúra után vagy emésztőrendszeri problémák esetén. A bélflóra egyensúlyának felborulása (dysbiosis) is csökkentheti a K2-vitamin termelését.

Kiemelten veszélyeztetettek:

• idősebb felnőttek, akiknél gyakoribb a bélflóra zavara és a csontritkulás is,
• menopauzán átesett nők, akiknél felgyorsul a csontvesztés folyamata,
• szív- és érrendszeri betegséggel élők vagy azok, akiknek a családjában előfordult szívbetegség,
• gyakran antibiotikumot szedők, akiknél a bélmikrobióta nem tud megfelelően K2-vitamint szintetizálni,
• kálciumot vagy D-vitamint önállóan szedők, akik nem pótolják mellé a K2-vitamint – ezzel fokozhatják a kalcium lerakódását az érfalakban.

Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az aktív K2-vitamin hiánya az európai lakosság jelentős részénél kimutatható, még akkor is, ha a teljes K-vitamin szintje a vérben nem tűnik alacsonynak. Ezért a szakértők szerint érdemes külön figyelmet fordítani a K2 pótlására (Beulens et al., 2013)

K2 az erek védelme

Napi szükséglet, adagolás és étrend-kiegészítők

Bár a K2-vitamin fontossága egyre ismertebb, jelenleg nincs hivatalosan meghatározott napi ajánlott beviteli érték (RDA) rá az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy más egészségügyi szervezetek részéről. A legtöbb szakértő és kutató azonban egyetért abban, hogy a K2-vitamin pótlása főként MK-7 formájában biztonságos és hatékony módja a hosszú távú csont- és érrendszeri egészség támogatásának (Vermeer, 2012).

A kutatásokban használt és hatékonynak bizonyult mennyiségek:

• MK-7 (menakinon-7) esetén napi 90–180 mikrogramm dózis hosszú távon (pl. 12 hónap) már csökkentette a csontvesztést és lassította az érelmeszesedést (Knapen et al., 2013).
• MK-4 esetén – főként Japánban – napi 45 mg-os (ezerszer nagyobb!) dózist használnak csontritkulás kezelésére, de ez orvosi kontrollt igényel.

Mire figyeljünk a K2-vitamin-kiegészítő kiválasztásakor?

• MK-7 forma: hosszabb felezési ideje miatt stabilabb, napi egyszeri szedés is elegendő.
• Szinergia D3-vitaminnal: a legtöbb készítmény kombinált formában tartalmazza, így támogatják egymás hatását.
• Zsírban oldódik, ezért érdemes zsírt tartalmazó étkezés közben bevenni a jobb felszívódás érdekében.
• Megbízható forrás: érdemes ellenőrizni, hogy a termék natto-alapú vagy szintetikus MK-7-et tartalmaz-e.

Fontos megjegyezni, hogy a K2-vitamin nem fokozza a véralvadást, mivel nem a májban fejti ki hatását, így általában nem zavarja meg a véralvadásgátló terápiákat – de K-vitamin-antagonista gyógyszerek (pl. warfarin) szedése esetén mindig egyeztetni kell az orvossal (Schurgers et al., 2007).

Védjük az ereinket K2-vel!

A K2-vitamin szerepe a hosszú távú egészségmegőrzésben

A K2-vitamin sokáig a háttérben maradt a táplálkozástudományban, de a legújabb kutatások egyértelműen rámutatnak arra, hogy nélkülözhetetlen szerepe van a csontok és az erek védelmében. A kalcium és a D-vitamin csak akkor tudják betölteni pozitív hatásukat, ha a K2-vitamin is jelen van. Ő az, aki „irányítja a forgalmat”, és biztosítja, hogy a kalcium oda épüljön be, ahol hasznos: a csontokba, és elkerülje az érfalakat, ahol kárt okozhatna.

Legyen szó csontritkulás megelőzéséről, szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséről vagy tudatos D-vitamin-kiegészítésről, a K2-vitamin fontos láncszem. A megfelelő étrend és célzott pótlás segíthet abban, hogy ne csak erősebb csontjaink, hanem rugalmasabb ereink és egészségesebb szívünk is legyen.

Ha egészségünket valóban holisztikusan szeretnénk támogatni, érdemes feltennünk a kérdést: vajon a D-vitamin és kalcium mellé jut-e elég K2-vitamin is a szervezetünkbe?

ANATUR TIPP: Ha szeretnéd az allergiaszezont könnyebben átvészelni, nézd meg immuntámogató termékeinket ITT!